2014 Kékszalag Sponsi élmények


2014.08.25.
A Sponsi 2007 óta az egyik legismertebb egytestű a Balatonon. Habár egyértelműen a Kékszalag megnyerésére épült, az elmúlt években a csapat elsősorban a lényegesen gyorsabb RAFFICA liberával próbálkozott normál trapézos, vagy kiszélesített kiülős kialakításban.

A Sponsi 2007 óta az egyik legismertebb egytestű a Balatonon. Habár egyértelműen a Kékszalag megnyerésére épült, az elmúlt években a csapat elsősorban a lényegesen gyorsabb RAFFICA liberával próbálkozott normál trapézos, vagy kiszélesített kiülős kialakításban. Kétszer volt mód arra, hogy a Sponsi második hajóként induljon a hazai tókerülőn. Idén öt, inkább lelkes és érdeklődő amatőr vitorlázó megkeresésére ismét felcsillant ez a lehetőség. Némi fals felhangot jelentett, hogy a most meghirdetett zárt egytestű kategóriát a hivatalos szervek úgy határozták meg, hogy egyféle „LEX SPONSI”-ként gyakorlatilag csak ezt a hajót zárták ki ebből a külön értékelésből. Fentiek tükrében az elsősorban a Roni - Medve kemény mag köré szervezett félig amatőr csapattal különösebben nagyobb ambícióink nem voltak, ha a hajó képességei alapján elvárható abszolút 11-12 hely valamelyikén végzünk, az ebben az összetételben már normál szélviszonyok mellett is dicséretes.

   

Indulásnál a tiszta rajt volt a legfőbb szempont. Talán ezért nem mentünk fel a lényegesen jobbnak bizonyuló északi oldalra, és ezért nem fogtuk az elején legnagyobb ellenfelünket, az AVATAR-t. Viszonylag gond nélkül haladtunk, sebességünk viszont ekkor krajcban alig haladta meg a közelben haladó egyik asso, illetve egy nagyobb cirkáló tempóját, miközben élességünk a felpörgésektől függően azonos, vagy kicsit gyengébb volt.

Kenese felé félúton csúszott el mellettünk csapatban féltestvérünk, a BATI nevű régi típusú Ventilo 27, a RAFFICA nem sokkal ezután már komoly előnnyel keresztezett minket, a bólyához pedig a Black Magic-ket éppen előzve érkeztünk. Újonc csapattársaink talán még nem sejtették, hogy a következő két etap a Sponsinak ideális. Siófokig remek sebességgel, bár néha éles genakkeres menetben fogtuk be a 70-es cirkálókat, a NAU 370-eseket és végül a SIROCCO-t, valamint pár kisebb hajót is.

A 2. pályajel után röviddel az AVATAR-t is könnyedén kerültük alulról. Kedvezett nekünk, hogy a hajó mélységet és élességet is viszonylag könnyen tartott a nagy bliszterrel is, így sokkal inkább irányra vitorlázhattunk, már ahol a szél is támogatta ezt. Tihanyt az Apátság vonalától picit délre közelítettük jó tempóban, jelentősen ráfutva a PRINCIPESSA-ra és a RAFFICA-ra is. Itt előbb egy levételt követően a genakker szakadása, majd a bizarrá váló szélviszonyok okoztak nekünk gondot. Volt, hogy a bliszter teteje lee irányban az alja viszont luvban dagadt. A cső után ismét jó sebességgel haladtunk, újból az AVATAR elé kerülve. Félő volt, hogy eddig tart a szerencsénk, mikor először a nagy bliszter hasadt középen ketté, majd később a topricser fentről teljesen leszakadt. A kis genakkert se használtuk sokat, de meglepetésre az erősödő szélben a 160-as orrvitorlával remek tempót és irányt tudtunk menni. Sopiék genakkerrel leestek a déli parthoz és jelentős hátrányba kerültek.

   

Fonyód-Lelle magasságában közvetlen közelről lehettünk tanúi a pillanatnak, amikor Vándor Robiék katamaránja alulról előzve bennünket „felszállt”. Számunkra taktikailag egyszerű volt a képlet, irányt menni Keszthelyre és felkészülni az esőre. Volt reff és kireff, a hajó kemény magja egyfolytában dolgozott, hogy időben ráengedjen majd ráhúzzon a vitorlákra a többórás menetben. A közelünkben, tőlünk északra jöttek vissza a versenyben vezető hajók, Szigligetnél szomorúan láttuk, hogy a BATI már vontán volt egy elszállt leekocsi miatt. Eközben, mint egy gyorsvonat, hihetetlen masszív stabil menetben húzott el felettünk a HUNCAT nehéz katamarán. Nem kérdés, ez az ő időjárásuk volt.

Két kisebb igazítással, eléggé szakadó esőben fordultunk Keszthelynél, mintegy 10 perccel a PRINCIPESSA mögött és majdnem ugyanennyivel az AVATAR előtt. A PRINCIPESSA eltűnt a ködben, de mi jó tempóban haladtunk visszafele. Remek látvány volt a szemben haladó mezőny, hogy ennyi hajó ilyen kitartóan és szemmel láthatóan biztonságosan vitorlázta meg a nehéz körülményeket.
Tihanyig stabilan tartottuk a helyünket, küszködve néha pár 100/160-as orrvitorla-cserével és a grósz felületének csökkentésével. A legénység ugyanakkor láthatóan fáradt és fázott. Bár a mezőny egyik legfigyelmesebb fedélzeti cateringesének hála a kulcspozíciókban lévők még kávét is kaptak, a mozgó ballasztok közül páran komolyan (lilán) küzdöttek a vizes-szeles körülményekkel.

Tihanynál áthaladva a hajó komolyan próbára tette, folyamatos gyors ki/be- mozgásra késztette a legénységet, miközben a tapasztaltak határozottan sulykolták a többiekbe, ez a menet még nincsen lefutva. Hosszú és tompa krajc lett belőle 2 reffel, 100-as fokkal, folyamatosan lobogtatva. Slusszpoénként extra izgalmakkal. Már rég a cél fele haladtunk, amikor az AVATAR átjött a csövön, meglepetésre egy steuerboard takkon sebesen és irányra tudott vitorlázni. Közben nekünk elszállt a jobb fockkocsink, bár a vordeck hősei hamar helyettesítették egy hugóval. Az utolsó pár száz méteren a végső erőtartalékokat mozgósítva hajtottunk végre még két fordulót, immár a RAFFICA kísérő motorosának vigyázó felügyeletében.

Mintegy 11 óra vitorlázás után, este 8.10-kor értünk vissza a füredi mólóhoz, 3 percet verve az AVATAR-ra, ami sötét fellegként az utolsó pillanatban még erősen ránk ijesztett. Abszolútban 9. hely, közvetlenül a RAFFICA mögött - tekintettel a csapat összetételére és az időjárásra, a Sponsitól, ami igazából egy gyenge szeles hajó, ez kiemelkedő eredmény.
Büszkék lehetünk rá, hogy a RAFFICA csapat mindkét hajója ilyen remekül szerepelt, ezúton is gratulálva egyben a RAFFICA új, egytestű rekordjához!

Szeretnénk köszönetet mondani a hajón lévő szponzoroknak:
Masterprint legénységének, Anteus legénységének, forgovilla.hu

A verseny során jellemző felállás alapján a csapat tagjai:

Ormándlaki Áron (kormányos);
Mónus Gyula (grósz); Sármay Bálint, Varga Nelli (vordeck); Kovács Tamás, Dr. Rigó Ákos (genoa, bliszter); Török László (leekocsi); Nagy Balázs (zongora); Bencze Zoltán, Bodolai Tamás, Dr. Geri Zoltán, Kaposi Gábor, Kárpáti Zoltán, Nyékes Béla (fallkötelek, mozgó ballaszt, bajkeverők és gps hordozók)

Szöveg: Bencze Zoltán

© 2010-2015 raffica.hu - Minden jog fenntartva! email: info@raffica.hu

Designed and created by Adamic