2012 Pünkösd kupa beszámoló, 1.nap


2012.06.01.
Hosszú hétvége május végén, egyet jelent a Balaton második legnagyobb nagyhajós versenyével, a pünkösdi regattával.

 
Liberák napja I.

Hosszú hétvége május végén, egyet jelent a Balaton második legnagyobb nagyhajós versenyével, a pünkösdi regattával.

Fontos verseny ez nekünk, mert egyrészt az egyik fő támogatónk által szponzorált verseny, másrészt ez egy nagyon jó felkészülési verseny a nagy európai tókerülőkre, amikből az elkövetkező bő egy hónapban három is vár ránk.
Ennek szellemében kezdtük el a felkészülésünket, ami egy péntek délutáni hajószerelésből állt.

 
Szombaton már korán a kikötőben gyülekeztünk, amiből nem maradhatott ki a közös reggeli sem. Összekészültünk, daruztunk és vontán mentünk le Földvárra. Itt voltak már a legnagyobb ellenfeleink is, mint a Principessa, One d’Or katamarán, Gemini katamarán, Huncat katamarán, Avatar, Speedy és még 250 gyorsabbnál gyorsabb hajó. Élénk K-i 18-20 csomós szélben rajtoltunk, a déli parthoz közelebb eső kijelölt területről. A rajt után 3 perccel felkerültek a színes hátszélvitorlák, impozáns látványt nyújtva. A Raffica a Principessával,  One d’Or a Geminivel kézen fogva pillanatok alatt ellépett a mezőnytől.
 
   

Mi a katamaránokhoz képest lassabbak voltunk, de a bliszterrel óriási tereket tudtunk lefelé nyerni, így a rajt után fél órával vezettük a mezőnyt. Mindenki kint volt a trapézon, a szél 20 csomó körül, a hajó sebessége 17-19 csomó volt. Elképesztő iramot diktáltunk, gyorsan fogytak a kilométerek, a szél majdnem hossztengelyben fújt a Balatonon. Tudtuk, hogy ez kedvez a hajónknak, de nagyon kellett figyelnünk, hogy kihozzuk belőle a maximumot.
A Pricipessa folyamatosan maradt el mögöttünk, a Rubik sem tűnt gyorsnak, (igaz reffelve kellett menniük), viszont a könnyű Ventilo nagy sebességgel cikázott közvetlenül mögöttünk. Hosszú takkokat húztunk, hol északnak, hol délnek, középen szinte mindig találkoztunk a Ventiloval. Első összejövetelünknél Ők voltak az útjogosak, úgy tűnt elmegyünk előttük, de egy pöff miatt megejtették a hajót és egyből ott teremtek az utunkban.

   

Zsolti egy másodperc alatt kiadta a vezényszót a haulzolásra és a csapat egy tökéletes manővert hajtott végre, úgy ahogy a nagykönyvben meg van írva. A katamarán nem tudott alattunk elmenni, muszáj volt neki is kihaulzolnia, majd szomorúan konstatáltuk a Zsoltival, hogy elküldtük a jó oldalra őket. A következő találkozásunkkor újra Ők voltak az útjogosak, de mi most mást választottunk és inkább kilobogtattuk a blisztert és hagytuk őket elmenni északnak, mi pedig folytattuk a takkunkat délnek.

Újabb halzi után, újabb találkozó, csak most mi diktáltunk és Ők választották azt, hogy elénk fölénk haulzolnak. Csakhogy a katamarán nagyon megállt a halziban és mi lendületből elmentünk alattuk. Ezután mi elkaptunk egy nagyobb szélerősödést és azzal szinte egy sebességgel, közel 20 csomóval, nagyon pozitívan mentünk Keszthely felé. A következő fél óra alatt adtunk az ellenfeleinknek 1 km hátrányt.

Minden remekül működött, a csapat fantasztikusan motiváltan és hibátlanul tette a dolgát. A Rózsaszín álom egészen a szigligeti öböl közepéig tartott, ahol először egy szélváltóba, majd egy szélcsendes zónába futottunk bele. Ahhoz túlságosan nagy előnnyel vezettünk, hogy fogtuk volna az ellenfeleinket, ezért lehetett az, hogy ők egy teljesen más úton jöttek az öbölben.

 

Nálunk leállt a szél, levettük a blisztert, felhúztuk a top genuát és megpróbálunk a hátulról hihetetlen sebességgel közeledő Principessa és a Gemini elé felzárkózni. Elszállt a hatalmas előnyünk, de nem tört meg a csapat és még nagyobb koncentrációval és elszántsággal vetettük bele magunkat az újabb versenybe. A keszthelyi öböl bejáratánál sikerült beállnunk a 4-es vonatba, előttünk 50 m-re a Principessa, mögöttünk 150 m-re a Gemini, majd a One d’Or.

Innen már északi szél borzolta a kedélyeket a megszokott pöffös stílusában. A csuhásnál elég közel mentünk a nádashoz, amikor jött egy hang a hajóról: A Princi közvetlenül előttünk felült az iszapra és megállt! Gyorsan megdöntöttük a hajót és így mentünk át a kritikus szakaszon. Mire a Princi lekászálódott, mi már 50 m előnnyel vezettünk előtte. Ezt az előnyt végül sikerült a befutóig megtartanunk és másodszor is megnyertük ezt a mai napot. A csapat és a hajó is fantasztikusat nyújtott, a célban egy óriási csatakiáltással nyugtáztuk az abszolút első helyünket.

Összességében nagyon nagy versenyt vívott ez a négy hajó és 2óra 40 perc alatt a Sovereign-Raffica 8 másodperccel megelőzte a Principessa csapatát és fél perccel a Geminit. A Rubik sajnos a befutó előtt nem sokkal felborult, de senki nem sérült meg és a hajóban sem esett komolyabb kár. A mai napon a két libera fel tudta venni a versenyt az elképesztő sebességre képes katamaránokkal szemben.

  

Szöveg: Fekete András
Fotók: Németh Erika

fotó  galéria
Sovereign-Raffica  film

 

© 2010-2015 raffica.hu - Minden jog fenntartva! email: info@raffica.hu

Designed and created by Adamic